Annyit emlegettem már a túlöntözést, de eddig nem írtam le hogy én milyen gyakran locsolom a növényeimet. A legfontosabb szabály, hogy bármilyen pozsgást öntözünk is, várjuk meg amíg két öntözés között kiszárad a növény földje. Emellett szerintem a crassulák és hasonló pozsgások öntözési módjait három csoportba lehet sorolni; minden azon múlik, hogy a virágot milyen körülmények között tartjuk.

Az első csoportba az olyan növény tartozik, amit tavasztól őszig szabad levegőn tartunk, ahol naponta legalább pár óráig éri napsütés. A tavaszi/nyári meleg hatására hamarabb kiszárad a föld, ezért a növényünk természetesen gyakoribb öntözést igényel. A nagyobb vízigényhez az is hozzájárul, hogy kint fokozottabb a párolgás mint bent, mivel az időjárás változásai és a nappal és éjszaka közötti hőingadozás miatt sokkal változékonyabb a növény mikroklímája, mint egy szobában tartott pozsgás esetében. Az ilyen növényeimet én hetente meg szoktam locsolni. Soknak tűnik, eleinte én is azt hittem hogy túlöntözés lesz a vége, de nem így lett. A kint tartott növények földje gyorsan kiszárad, elbírják a gyakoribb locsolást. Azt is tapasztaltam, hogy a ritkábban öntözött pozsgásaim  néha megégtek az erős napsütéstől, tehát azt hiszem hogy a megfelelő vízháztartás segít nekik a napsütés elleni védelemben is. Néha kézi vízpermetezővel is szoktam a tövükre és a levelükre fújni egy kevés vizet. Ettől a levelek is tiszták maradnak. Egyrészt esztétikai szempontból, másrészt élettani szempontból is fontos ugyanis, hogy ne legyen sok por a leveleken.

A második csoportba a szobanövényként tartott pozsgásokat sorolom (ide tartoznak azok is, amelyeket tavasztól őszig kint tartottunk, de hűvös teleltető hely híján a fűtött szobában telelnek át). A szobában tartott pozsgásokat nem éri olyan mértékű hőmérséklet és páratartalom változás, mint a kintieket. Emiatt egyrészt később szárad ki öntözés után a föld, másrészt minden anyagcsere-folyamat lelassul kicsit. Ha egy ilyen növényt heti rendszerességel locsolnánk, hamar jelentkeznének a túlöntözés tünetei (először a látszólag egészséges növény szép, feszes levelei elkezdenek tömegesen lehullani, majd a növény alulról rothadni kezd, végül elpusztul, ha nem teszünk semmit). Nagyon kell tehát vigyázni, hogy ne locsoljunk addig, amíg nedves a föld. Csalóka lehet, ha a virágföld felső része már száraz, de az alsóbb rétegek a gyökér körül még vizesek. Ezért kell legalább 2-3 hetet várni a bent tartott növények két öntözése között. Emellett természetesen a fűtőtest közelsége is befolyásoló tényező lehet, mert a melegebb környezetben hamarabb kiszáradhat a föld. Túl közel azért ne tegyük őket radiátorhoz, mert nem szeretik a nagyon meleget. Megéghetnek, elhullathatják a leveleiket, vagy akár el is pusztulhatnak tőle.

A harmadik csoportba a hideg helyiségben (+5 fok fölötti hőmérséklet mellett) átteleltett növények tartoznak. Ilyet még nem csináltam eddig, ezért csak azt mondom el amit tudok róla. Elvileg a hideg miatt lelassul a növények anyagcseréje és ezért szinte semmi öntözést nem igényelnek a tél folyamán. 1-2-szer azért meg kell őket locsolni szerintem, de olyan hideg közegben könnyen túlöntözhetjük őket. Idén fogom én is először kipróbálni a pincében teleltetést egy pár kaktusszal, crassulával. Nem merem mindet levinni, de ha működik akkor jövőre az összes ott telel majd át. Addig is a többség egyelőre a szobában marad tavaszig.

Az öntözéshez kapcsolódik még, hogy tavasztól őszig minden harmadik locsolásnál hozzá szoktam keverni az öntözővízhez a Substral kaktuszoknak/pozsgásoknak való tápoldatából egy keveset. Elvileg erre szükségük van, bár én nem vettem észre különösebben semmi változást ahhoz képest, amikor még nem adtam. Bár lehet, hogy ha nem adnám, akkor hiányozna.

Az egyik következő bejegyzésben arról írok majd, hogy mi a teendő túlöntözéskor.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.